Ez a nap... :O .... Hát ez valami természetfeletti volt.. szó szerint :D
És most egy kis koktél következik... a napomról és a lelkemről.. keverve :) ... Fogyaszd egészséggel :D
Szóval reggel anyu keltett fél nyolckor... És hát nem sok kedvem volt felkelni... De kinek van szombaton? :) .. mind1 .. csak felkászálódtam az ágyból, és összeszedtem magam... elindultam Rékához, hogy együtt menjünk tovább Vivihez ... felcsöngettem.. lejött, és még nagyban a reggelijét ette :D ... elmentünk viviékhez, és ott kiderült, hogy csak egyikünket tudják kivinni a telekre :S .. szóval.. hát aztán én mentem... Réka is ment, csak ő haza.. :( ... De előtte, elmentünk kaját venni... abban a csöves cuccban amiben a telekre mentünk :D gondolhatod....
És kivel futottunk össze? Na kivel?????
Az osztályfőnökkel :D ... uhhh... a buszmegben... nagyban ott állt, a piros dzsekijében, egy nagy hegylakó táskával ( xD ) ... és ott nevetett... kérdezte hová megyünk.. mondjuk a telekre... kérdezte minek, mondtuk kapálni :D ... jól van na... minek megy az ember a telekre az ő korában? kapálni... azért mondtuk, hogy ne kérdezzen többet :D ...
Aztán valahogy sikerült elszakadni tőle, és rohantunk a boltba... vettünk kaját, és imádkoztunk, hogy már ne legyen ott, imádkoztunk, hogy már elvigye a busz... és sikerült :D se híre se hamva nem volt :) ... elkezdtünk visszafelé rohanni, ugyanis kilencre ott kellett lennünk Viviék háza előtt mert jött a papája, hogy elvigyen minket.. :D ... beültünk a jó öreg trabiba, és repesztettünk a telekre :D ...
és mikor felnéztem, a trabant "plafonjára" ott már le volt szedve az anyag, régebben is, és csak ez a szivacs szerűség volt fent... És még régen, többen is mentünk ki a telekre, és azzal szórakoztunk, hogy belenyomtuk a tenyerünket, meg minden és az ott maradt :D ... és MÉG MOST IS OTT VOLT :D .... OLYAN JÓ ÉRZÉS VOLT... ott láttam a kis kezünk ^^ .... jahajj... tiszta múltbarévedés :) .. olyan jól esett.. elkezdtük találgatni, hogy melyik kié lehet, de nem nagyon jöttünk rá :D ... közben a trabant döcögött velünk, ki egészen tárkány felé... És annyira jól éreztem magam... és a kilátás is olyan szép volt :') ... aztán felmentünk a "rázós" úton, a telkükig, majd kiszállva a kocsiból Vitéz barátunk ( aki időközben Bélává vált.. de erről majd később) fogadott :D ...
megsimiztük meg minden, aztán bevittük a cuccot a kisházba... majd Manó helye felé vettük az irányt... :D ... Ott volt már a kis kínai lapátfülű ezer éve nem látott barátunk :D és csak úgy nézett minket :) kinyitottuk a kiskaput, és ő mint a szél száguldott kifelé :D ... És akkor rájöttem, hogy neki tényleg jobb ott... nem szoba kutya az... ő ott érzi jól magát.. ja igen... és már annyit ugatott odakint, hogy elment a hangja :D ... olyan kis ari volt :D ...
aztán Manó Vivi és én elindultunk, hogy megnézzük A FÁT ... Mentünk, mentünk... és végre megláttam... az a fa TÉNYLEG VARÁZSLATOS... olyan... furcsa... ott a puszta közepén, egy szál fa, nagy terebélyes vadkörte... lombja még nincs, az ágai nagy szerteágazóak, és egy nagy kerek ágasbogas "fészket" vivi szerint "agyat" alkotnak... :D ... Körülötte ilyen pusztai növények, szálfüvek... olyan szép... közelebb mentünk, és rájöttem, hogy az a fa egyáltalán nem is olyan kicsi mint amilyennek láttam.. ha fenéztél, olyan volt mintha .... nem is tudom.. olyan álmodozós kedvem lett tőle... el is felejtettem, hogy szombat van, és még egy nap és utána suli... kit érdekel? ... ott vagyok.. és ott még kicsit sincs vége a napnak... ott egészen máson járt az eszem... aztán Vivi megmutatta a dombot, amin fel akart mászni, de olyan nagy volt, hogy négykézláb sem ért fel.. és elhatároztuk, hogy felmegyünk...
Minden erőnket megfeszítettük, és felmentünk... néztük a tájat... és énekeltünk.... Sárgán virágzik a tök, ( hukk) jaj... Lassan hazadöcögök, ( hukk) jaj...
Vagy például a másik Dominika ihlette dalt... Elment a Lidi néni a vásárba csuhajja...
Vagy a Best friendes dalt :D He tickles in my tummy, he so yummy yummi hey you suld get a best friend to.. ho ha .. hoha :D
na szóval ilyeneket... és úgy elfoglaltuk magunkat, hogy a végén sikerült felérnünk :D ... Odafentről a világ ismét más volt... olyan széép *.* ... és ott találtunk egy magaslest... és igaz, volt vagy 1000 éves, de mi úgy döntöttünk felmászunk rá :D ... fel is mentünk, és ott is énekeltünk, és kiáltoztunk mert visszhangzott :D ... szóval jól elvoltunk... majd mikor meguntuk, és éhesek lettünk, lementünk a lesről, és lefutottunk azon az óriási dombon... közel volt hogy pofával a földben érjek földet, de írtó vicces volt ez az egész :D ... lent Vivi kapott tőlem egy szép gazcsokrot ... :) remélem örült neki
... aztán felmentünk a telekre, és magunkhoz vettük a fánkot amit vásároltunk... a fánkkal a kezünkben pedig elindultunk az erdőbe... végigmentünk a régi ösvényen, és közben arról beszélgettünk, hogy milyen elfajultak az emberek, hogy egerben mik történnek, és hogy az emberiség, már alig értékeli ezeket a természeti csodákat... kiérve az erdőből, megint láttunk egy lest.. de arra jobb volt nem felmászni, ugyanis egy lenge szellő is képes lett volna földig rombolni... szóval mindegy... Közben Vitéz és Manó szépen verekedtek egymással, de nem baj.. ez is a része volt az egésznek... aztán továbbmentünk.. még egy les.. de az is elég rozoga... közben ha szétnéztél a táj egyszerűen mesélt... beszélgettünk meg minden... és ott olyan jó volt.. a kék ég alatt a napsütésben... aztán találtunk még egy lest.. arra is felmásztunk :D .. és körülnéztünk... onnan is gyönyörű kilátás tárult elénk, de hol nem? :D ...
majd lemásztunk, és visszasomfordáltunk a telekre inni meg enni :D ... B)
megettük a cseresznyés izét, meg a kalács felét, és ettünk gulyás levest :D ...és kimentünk a kutyákhoz... Vivi ott szólt Vitéznek úgy hogy Bélaa!! .. :D ... majd ismét útra keltünk :D igen.. megint :D...
Megnéztük a házat amit félig elfújt a szél.. és megnéztük azt a háázat is ahonnan a szél elvitte a budit... kellemes élmény lehetett :D .. "ott állt fedetlenül a szar??? " .. :D ... Majd ismét elmentünk A FÁHOZ .. és megint felmentünk a dombom... megint felmentünk a lesre... engem megettek a bogarak :D ... aztán zenét hallgattunk és néztük a tájat, és betettem a vidító zenét B) .... mind ketten felpattantunk, és táncolva mentünk le a dombon.. dilültünk :D ... és tökjóvolt.. és nem érdekelt mit gondolnak azok a biciklisek és túristák akik arra járnak és minket néznek... jó volt és kész :D ... leértünk.. még járkáltuk egyet... és bementünk a telken a kisházba hulla fáradtan... ledőltünk Vivi kiskorából maradt melegítő és masszírozó párnájára, és tv-t néztünk... név szerint a Spangolt... ami mellesleg tökjó film :O :D ... közben megettük a kalács másik felét... és pihentünk.. és pukkoltam Vivit, és tökjó volt...
majd háromkor el kellett indulni haza... Vivi bezárta Manót, és én is követtem... Mármint nem Manót hanem Vivit x) ... Az ott kicsit szívszorító volt, de tudom, hogy jobb neki.. jó az ott :) ...
Beültünk a trabiba megint, és hazarobogtunk... mindketten hullával voltunk egyenlőek, már beszélni is fárasztó volt :D... Végre visszaértünk, és elbúcsúztunk...
Akkor átmentem mamámékhoz, mert ott volt a kutya, és aztán jöttem haza... pihentem negyed órát, és Vivivel újabb talit beszéltünk meg :D ... Most viszont a DGF-en :D ...
el is mentünk... járkáltunk, és kitaláltuk, hogy ez ma a felfedezések napja, úgyhogy nézzük meg mi van ott a dimbesdombos részen... ok... mentünk.. mentünk... mentünk... és ott voltunk.. négykézláb kapaszkodva felmásztunk a domb oldalán, és gyűjtöttünk ilyen hatalmas, növényeket :D ...
majd sok séta és csodálkozás után elindultunk lefelé.. igen... csak az volt a baj, hogy valahol máshol lyukadtunk ki, és egy árok volt előttünk a rétig... mondom ok, fogd meg Vivi a növényt, és én átugrom.. aztán én fogom meg és te ugrod át... na azt most tudni kell, hogy az árok iszonyú nagy volt... és hát ... majdnem át is ugrottam, de az egyik lábam megcsúszott és elestem.. felkeltem.. az árkot átugrottam ugyan, de a tenyerem vérzett, és a jobb lábam még most is fáj... Vivi meg szép lassan átsétált.. vagy mászott... ok. ... Hogy ez nekem miért nem jutott eszembe? ... :D .. na mindegy...
Aztán már TÉNYLEG hazafelé vettük az irányt, mert sötét volt...
De minden esetre, nagyon érdekes, felfedezős, bámulatos, csodálatos nap volt... bármikor megismételném...
imádtam :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése